Villámgyors bejegyzés, mert I. már bekészítette a filmet és rám vár! 🙂 Hurrá, mozizunk!!! Igaz, az ünnepek alatt megnéztünk néhány filmet, de megfogadtuk, hogy az új évben igyekszünk a hétvége egyik estéjére is beütemezni egy jó filmet (és nem a gépet püföljük munkával…). Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de én imádok eldőlni a kanapén, fejem alá tenni egy nagy párnát, bekészíteni valami (lehetőleg egészséges… ühüm) nasit és indulhat a moziiiiiiiiii! Pláne, amióta megszületett Ádi, egy ilyen este igazi ajándék, szóval meg kell becsülni!
Ma ebéd ügyileg el akartam szakadni a tésztától. Nagyon szeretjük a tésztát, de nem egészséges állandóan azt enni, csak azért, mert gyorsan elkészül. I. elvitte Ádit sétálni, én meg gyorsan rendbe tettem a lakást, elkészítettem Ádi ebédjét és a miénket is. Húúú, maradt 5 perc én időm, amit a telefonom nyomkodásával töltöttem. 🙂 Tervezem, hogy néhány hónap múlva beiktatok legalább heti egy alkalmat, amikor elmegyek itthonról és mondjuk 2-3 óra hosszáig csak ülök egy forró csoki felett és könyvet olvasok, vagy kirakatokat nézegetek vagy beszabadulok egy konyhaboltba. A lényeg a kikapcsolódás, amikor magammal foglalkozom, magamért teszek valamit. Régen is tartottam ilyen órákat, de most még inkább szükségem van rá!
Na, de elég a fecsegésből, jöjjön a recept. Inspirációul szolgált Sarah téli bőség tálja, de én olyan alapanyagokat használtam, amelyek voltak a hűtőmben, kamrapolcon és már éppen ideje volt felhasználni őket. Bátran variáljatok ti is… ha nincsen kelbimbó, jó a répa vagy akár a cékla is. Tofu helyett lehet tempeh-t használni, de lehet hozzáadni csicseriborsót vagy babot is, amelyek fehérjében gazdagok!
Ja, és azt tudjátok, hogy a kelbimbó egyike azon zöldségeknek, amely mind a nyolc esszenciális aminosavat tartalmazza, tehát ugyanolyan értékű fehérje forrás, mint a hús? Érdemes belőle minél többet fogyasztani!
- Salátához:
- ¾ bögre barna- és vadrizs keverék (csak barnarizsből is jó)
- 300 g tofu, felesleges víz kipréselve belőle és 1*1 cm-es kockákra vágva
- 250 g kelbimbó, külső leveleitől megtisztítva, a nagyobbak félbe vágva
- 150 g lila káposzta, vékony csíkokra szeletelve
- 3 gerezd fokhagyma
- olívaolaj
- só, feketebors
- Öntethez:
- 1 gerezd fokhagyma, reszelve
- kb. 1*1 cm-es friss gyömbér darab, meghámozva, reszelve
- ½ evőkanál almaecet
- ½ evőkanál juharszirup
- 1 evőkanál frissen facsart citromlé
- 3 evőkanál víz
- 2 evőkanál olívaolaj
- csipet só, feketebors és cayenne bors
- Az öntet hozzávalóit keverjük össze egy tálkában és tegyük félre.
- A barnarizst mossuk át és tegyük fel kétszeres mennyiségű vízben főni. Sózzuk, borsozzuk. Ha elfőtte a vizet és nem elég puha, öntsünk még hozzá egy keveset (kb. 35-40 perc alatt lesz kész).
- Egy serpenyőben hevítsünk olívaolajat és dobjuk rá a kelbimbót, sózzuk, borsozzuk. Magasa lángon pirítsuk meg egy kicsit, majd vegyük takarékra, adjuk hozzá a fokhagymát, öntsünk hozzá 150 ml vizet és fedőt alatt főzzük puhára.
- Közben egy másik serpenyőben hevítsünk olívaolajat. Adjuk hozzá a tofut, sózzuk, borsozzuk és pirítsuk aranybarnára.
- Kis tálkákba szedjünk mindenből, majd locsoljuk meg az öntettel és azonnal fogyasszuk!
- Jó étvágyat!
Szuper bejegyzés, a héten el is készítem magunknak! 🙂
Orsi legfrissebb bejegyzése: Tárkonyos zeller krémleves sárgarépával és újhagymával
Milyen igazad van! Néha olyan furán néznek rám, mikor azt mondom, hogy szükségem lenne egy kis önidőre. Még azt is megkaptam, hogy túlzó a vágyam, bírni kell, elégedettnek lenni a jelen helyzettel. Mégis él bennem a vágy: csak néha! Mikor a szervezetem már jelez, hogy ideje lenned törődnöd magaddal, elfáradtál…Teljesen beleképzeltem magam ebbe az idilli helyzetbe, amit leírtál: forró csokit (vagy kávét brownie-val) iszogatva olvasni. (Én az a vega vagyok, aki imádja az erős kávét, ennyi bűnözés kell nekem.) Vagy beszélgetni valakivel úgy, hogy közben nem kell túlkiabálni a két gyereket. Hmmm… Mert az anyukának is kell egy kis töltekezés, hogy aztán a raktárainkat feltöltve újult erővel tudjunk ADNI.
Ancsa!
Köszönöm a kedves hozzászólásodat! Az én/önidőt nagyon fontosnak tartom, muszáj töltekezni valamikor, hogy újult erővel bírjuk a kihívásokat! 🙂
Kedves Zizi! Megihletett a bejegyzésed az önidőről.Ihletet kaptam, és én is írtam erről egy bejegyzést. Ha van kedved, olvasd el, szerintem egyetértünk mindenben. 🙂 És köszönöm az ötletet! 🙂
Ancsa legfrissebb bejegyzése: Lázas vagyok, már megint lázas