A Kollath-reggeli

„…egészséges és még finom is…” hangzik az egyik termék reklámjában és mi el is hisszük… De vajon tényleg igaz? Az az egészséges és a finom, amit a televízióban reklámoznak? A másik „kedvencem”: „Ha az Ön gyermeke a világon a legjobban az édességet szereti, és ha Ön a világon a legjobban a gyermekét szereti, a … cukorka a megoldás, amelyben valódi gyümölcslevek és értékes vitaminok vannak…” Ki az, aki bedől a reklámnak és 1 kg alma helyett inkább 10 zacskó … cukorkát vesz gyermekének, hogy megkapja a gyerek a szükséges vitaminokat??? Inkább adjunk neki és magunknak szeretettel elkészített egészséges reggelit…

A minap bukkantam rá Kollath Werner német orvos és táplálkozástudósra, aki összeállította a tökéletes reggelit.

„A földön élő 700.000 élőlényfaj közül csak az ember fogyaszt főtt ételt. A természet szerint neki is csak nyers ételekkel kellene táplálkoznia.” Kollath Werner német orvos és táplálkozástudós felfedezte, hogy miként lehet a teljes értékű táplálékot előállítani.

A reggeli elkészítése: este 1 dl vízben (nem tejben!) 30-40 grammnyi (3-4 evőkanál) búza- vagy rozspelyhet (+ szezám- és lenmagpelyhet) beáztatunk. Az éjszakai erjedés közben vegyi átalakulás megy végbe a beáztatott anyagban. Ennek tulajdonítható a Kollath-reggeli tápértéke. Ugyancsak este kevés vízbe áztassunk kb. 15 gramm mazsolát, vagy másfajta apróra vágott aszalt gyümölcsöt: fügét, szilvát, körtét, esetleg datolyát stb. Reggel a kettőt egy edénybe öntsük össze és aprítsunk vagy reszeljünk bele 1 almát (kb. 100 gramm) vagy más gyümölcsöt (eper, cseresznye, szilva, barack) a vidék és évszak szerint. Adjunk hozzá 2 evőkanál mákot, egy kiskanál mézet, 1 evőkanál apróra vágott diót, (mogyorót, napraforgómagot, stb.) vagy mandulát, ezenkívül 1-2 kanál kifacsart citromlevet.

A Kollath-reggeli jótékony hatásai:
1. Nincs gyomortúlterhelés, csak legalább 4 órán át jóllakottság érzet.
2. Normális testsúlyt biztosít. A túlsúlyosak fogynak anélkül, hogy éhesek lennének addig, míg jön az ebéd ideje. A túl soványak pedig híznak és emésztőszerveikben is javulást észlelnek.
3. A székrekedés megszűnik.
4. Mivel a reggeli méregtelenít, a fáradtság jelei eltűnnek.
5. Növekszik a fizikai és szellemi teljesítőképesség.
6. Javul a közérzet, amely a biológiai egyensúlyból következik.
7. Az ember nem kíván izgatószereket (kávé, dohány, alkohol).
8. Növekszik a koncentrációképesség, mivel az emésztőszervek nincsenek túlterhelve.
9. A vér összetétele javul, a koleszterinszint csökken. A jobb vérkeringés megszünteti a bőrbetegségeket (ekcéma, kelés, pikkelysömör).
10. A haj regenerálódik, rugalmassá válik.
11. A köröm fényesség válik, nem lesz törékeny.
12. A fogazat megjavul, az ínysorvadás mértéke csökken.
13. A csontváz megerősödik.

Zárásként pedig álljon itt egy részlet Werner Kollath: A gyógyászat egységességéről (Rostock, 1942) c. könyvéből:
„Ebből kétségtelenül az a benyomás alakult ki, mintha a természetben spontán hiány fordulna elő azokból az ‘életet jelentő anyagokból’, amelyeket a kutatásnak és a vitmaninszintézisnek kellene ellensúlyozni. Az ember úgy tesz – gondolkodik józanul Kollath -, mintha ez a felfedezés a természet egyik hibáját kellene hogy megszüntesse – a vitaminhiány tekintetében ez körülbelül hasonló, mintha a kórokozó baktériumokat mint ‘a betegségek természetes okozóit’ szüntetnénk meg.

Ezzel szemben Kollath a következő pozíciót képviseli:
„Egyetlen bizonyítékunk sincs arra, hogy a természetben valahol magától alakulna ki vitaminhiány, amíg a talajnak és a növényvilágnak megvannak a természetes életfeltételei. Az összes hiánybetegség sokkal inkább a táplálék nyerésére, megőrzésére és elkészítésére irányuló hibás emberi intézkedések következménye. Végül pedig az ember és az ő hibás cselekedete találta fel a hiánybetegségeket, amelyeket most fedezett fel… Túl gyakran támad az a benyomásunk, mintha az orvosok azt hinnék: ha egy vitamint kémiailag feltalálnak, akkor a megfelelő hiánybetegség is meg van magyarázva. … Ezekre a vitaminokra én kezdettől fogva úgy tekintettem, mint élettanilag szükséges anyagokra, ahol kutatandó részfeladatok vannak. A kémiailag tiszta vitaminok szükséges kutatóeszközök voltak ahhoz, hogy ezt a célt elérjem. Ha a kémikus befejezi a feladatát, tulajdonképpen akkor kezdődik az orvos, és elsősorban a biológus feladata. … Ennek az egységes felfogása hiányzott és hiányzik még ma is a vitaminkutatásban.”