Fotó: Kállai Márton
Nagy Zitának hívnak, az étel és szakácskönyvek iránti szeretetem 9 éves koromban kezdődött. Az iskolából hazaérve az öcsémmel vártuk az édesanyánkat, hogy elkészítse nekünk a vacsorát. Addig, hogy az éhségemet elűzzem vagy még inkább felfokozzam, szakácskönyveket lapozgattam és csurgattam a nyálam a gusztusos ételekről készült fotókon. Nem tudhattam, hogy felnőtt koromban gyűjteni fogom a szakácskönyveket, lapozgatni őket és csurgatni a nyálam a fotókon. Persze most már főzök is belőlük. Máig emlékszem, hogy melyik könyvben melyik fotó volt a kedvencem. A ma már igencsak retronak számító Lajos Mari-Hemző Károly: 99 gyümölcsös édesség 33 színes ételfotóval című könyvből a barackos gombóc. 🙂
Később a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskoláján szereztem meg első diplomámat (élelmiszeripari mérnök). Természetesen a főiskolán is az élelmiszeripari tárgyak voltak a kedvenceim, mint élelmiszerkémia, mikrobiológia, anyag- és áruismeret, élelmiszeripari technológia. Ezek voltak számomra a kézzel fogható ismeretek, nem pedig a vállalat gazdaságtan és a valószínűségszámítás. Akkor még nem tudtam, hogy az ott megszerzett tudás egyszer hasznomra válik.
2005-ben kezdett el érdekelni az egészséges táplálkozás, amikor egy természetgyógyásznál tett látogatás meggyőzött a vegetáriánus táplálkozásról. Könyveket vásároltam, böngésztem a netet, utána olvastam a témának és szépen lassan megváltoztattam a táplálkozásomat, elkezdtem főzni, sütni. Annyira beleástam magam a témába, hogy egy természetgyógyász képzést (reflexológus) is elvégeztem az Állami Egészségügyi Ellátó Központban. Majd 2018-ban újra beültem az iskolapadba a táplálkozásról tanulni a BodyWakes csapatától és sikeresen funkcionális táplálkozási tanácsadóvá váltam. Persze a tanulás nem áll meg itt, folyamatosan képeznem kell magam, olvasni, workshopokra, egyéb tanfolyamokra járni, hogy naprakész információim legyenek a témával kapcsolatban.
Noha a táplálkozásom változott a kezdetek óta, a célom továbbra is az, hogy megmutassam az olvasóimnak azt, hogy minőségi alapanyagokból hogyan lehet egészséges ételeket főzni, sütni. Beleástam magam a fermentálás és a kovászolás tudományába is. Bár kezdő vagyok még mindkét terepen, de nagyon lelkes. Ahogy telnek az évek, egyre inkább azt gondolom, hogy a legfontosabb az lenne, hogy ha megtanulnánk figyelni a testünkre, a jelzéseire. A tudatos táplálkozás megtanulása viszont idő, amíg kialakul és előfeltétele, hogy tisztában legyünk a testünk működésével. Fontosnak tartom, hogy legyen harmónia az étkezésünkben és mindig az élethelyzetünknek, egészségi állapotunknak megfelelően hozzuk ki a legtöbbet a táplálkozásunkból. Mindenképpen törekedjünk a teljesértékű étkezésre és igyekezzünk kerülni a feldolgozott kész élelmiszereket.
Az elmúlt években rájöttem, hogy a jövő generációjába vetett idő, pénz, energia, az ő edukálásuk, értelmes, életre való tudással való felruházásuk az, ami felvillanyoz és erőt ad. Az egyik ilyen életre való tudás szerintem a FŐZÉS, ami az én szakterületem. A felnőtteknek tartott főzőkurzusok mellett, így nyaranta főzőtáborokat is tartok gyerekeknek.
A blogról
2008 novemberében indítottam el a blogot felfedező útjára. Zitának hívnak, a becenevem Zizi, ezért lett Zizi kalandjai a neve. Akkor még nem tudtam, hogy mihez fogok kezdeni vele. Több, mint egy fél évig egyetlen bejegyzés árválkodott rajta. Egyik barátnőm, Juci unszolására – aki már egy ideje írta az utazós blogját – végül belevágtam. Designt változtattam a segítségével és feltöltöttem néhány korábbi máshol megjelent írásomat, 2009 júliusában pedig megjelentettem az első receptet a blogon. Így született meg az igazi Zizi kalandjai.
A konyhámról
2017 őszén költöztünk új helyre, ahol végre valóra váltottuk az álomkonyháról alkotott képemet. Kisebb nagyobb apróságokat még jó lenne javítani/módosítani, de elmondhatom, hogy egy tágas, fényes konyhában főzök-sütök nap, mint nap. Igyekszem az alapanyagok beszerzésénél figyelembe venni a magyar termelők, gazdálkodók támogatását és a környezetvédelmet. Zöldségeim, gyümölcseim, gabonáim nagy részét a Csörsz utcai biopiacon és más piacokon őstermelőktől szerzem be. Ha pedig hirtelen van szükségem valamire, akkor a közeli szupermarketbe szaladok el, ahol szintén vannak bio zöldségek és gyümölcsök. Szezonális, friss alapanyagokkal dolgozok, hogy vitamin és tápanyag dúsabb legyen az étel, amit megeszünk.
Fotó: Kállai Márton
A vegagyerekekről
A nagyobbik kisfiam, Ádám 6 hónapos kora után kezdtük el a hozzátáplálást, vagyis a szilárd ételek bevezetését. A kisebbik fiam, Ákos kevésbé volt nyitott a szilárd ételekre, így nála 8 hónapos kor után kezdődött a hozzátáplálás, amikor is elkezdte valamennyire érdekelni az evés. A hozzátáplálás sorozat nőtte ki aztán magát a „Mit eszik a vegagyerek?” sorozattá. Ez a gasztroblogom fotó sorozata vegán étrenden lévő gyermekek hétköznapi ebédjeiről. Megosztom saját tapasztalataimat, ötleteket adok ahhoz, hogyan tudjuk megszerettetni gyermekünkkel a nyers zöldségeket, gyümölcsöket. Mert mi a legfontosabb nekünk szülőknek? Az, hogy gyermekünk egészséges, jól fejlődő és jól táplált kisbaba, gyermek legyen… aki ráadásul jókat eszik, szereti a pocakját és elégedett anyu főztjével.
Az együttműködésekről
A blogom több céggel vagy újonnan induló kis vállalkozással működik együtt alkalmanként. Mindig odafigyelek arra, hogy olyan partnerekkel dolgozzak együtt, akiknek a termékeit, szolgálatásait én magam is kipróbáltam, hiszek bennük és hitelesen tudom ajánlani az olvasóim figyelmébe, amiket önmagamtól is megveszek/megvennék, mert szeretem. Fontos számomra, hogy a termék, a cég kampánya passzoljon a saját értékeimhez és szabadkezet kapjak a kivitelezésben. A megjelenő termékekről, szolgáltatásokról csakis a saját véleményemet, tapasztalataimat írom le.
© Copyright 2008-2024
A blogban megjelenő írásokra és fényképekre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatályos. Azokat a szerző írásos engedélye nélkül részben és egészben közzétenni tilos! Ha szeretné valamelyik fotómat vagy cikkemet máshol közzétenni, kérjen engedélyt rá emailben (zizi@zizikalandjai.com). Köszönöm.