Hohe Tauern, Ausztria Nemzeti Parkja

Dorfertal valaha a Kalsban élő nők ellenállásának a jelképévé vált, ugyanis néhány vállalat egy hatalmas vízierőművet akart a park területén létrehozni. Szerencsére a kalsi nők erőszakos nyomásának igazat adtak és nem engedélyeztek ennek a csodálatos parknak a tönkretételét.

A túrát egyébként 1751 méter magasan kezdtük. Két órás kényelmes séta után elértük az 1755 méter magasan fekvő hüttét, a Kalser Tauernhaus-t.

Innen egy kicsit keményebb útvonal következett. Az út már nem volt sík, bizonyos helyeken szűkké vált és nagy köveken, bokrokon kellet átgázolnunk, de megérte a látványért „küzdeni”. Kb. másfél óra után értünk el túránk végállomásához, az 1935 méter magasan fekvő Dorfersee-hez, ami egy hegyek közé beszorult tó, vagyis tengerszem.

Egy nagy sziklára leültünk, piknikeztünk és meresztettük szemeinket. Nem bírtunk betelni a látvánnyal. Fél órás pihenő után újra útra keltünk, majd visszaérve a Kalser Tauernhaus-hoz megálltunk, hogy felmelegítsük magunkat egy-egy tányér levessel és leöblítsük mindezt egy kis sörrel. Este nem kellett altatni bennünket, a fáradtságtól azonnal álomba merültünk.

Utolsó napunk reggelén egy gyors reggeli után búcsút vettünk Andreatól, szállásadónktól, majd elindultunk Kals-ba. A 9 órakor nyitó felvonóhoz igyekeztünk. 25 perces lebegés következett (20 euróért fejenként) és felértünk a 2621 méter magasan fekvő Cimaross csúcsra.

Lélegzetállító látvány tárult elénk. Az időjárás nekünk kedvezett, ugyanis a négy nap alatt ez volt az első olyan reggel, amikor hétágra sütött a nap. Tisztán láttuk a Großglockner csúcsát, a környező hegyeket, falvakat. De beszéljenek helyettem a képek.

Egy habos cappuccinot még megittunk a csúcson, majd búcsút vettünk ettől a csodálatos helytől, amit örökre a szívünkbe zártunk.

Meleg szívvel ajánlom mindenkinek Ausztria ezen kis szegletének a felfedezését. Ha másért nem, a boldog Milka bocik látványa miatt megéri útra kelnünk! 🙂

Még többet Ausztriáról:
Kals, az osztrák meseváros