Na ezt a bejegyzést már egy hete írom… még Londonban kezdtem el, dolgoztam rajta két este, aztán a feledésbe merült, mert mindennap annyi programunk volt, hogy mire hazaértünk, Ádit lefektettük, nekem már nem sok mindenre maradt erőm. Szóval a bejegyzés megvárt, amíg hazaérek.
Jó volt visszatérni néhány napra Londonba. Bolyongtunk az óriási városban és meg is állapítottam: „Ebben a városban nem lehet éhen halni!”… étterem, kávézó, bisztró, büfé egymás hegyén hátán. Hihetetlen, hogy mennyi embert etet London! Amit nagyon imádok benne – és Budapesten nagyon hiányolok -, hogy minden városrészben vannak kajáldák és nem kell a belvárosba menned, ha finom és jó minőségű ételre vágysz. Mindig van mit enned és ha éppen vietnámit, japánt, indiait vagy éppen fish & chips-et vacsoráznál, tuti, hogy találsz a közeledben egy jó helyet.
A Food Blogger Connect konferenciára mentem, immár második alkalommal. Önkéntesként részt vettem a konferencia szervezésében és láttam, hogy egy ilyen rendezvény megszervezése milyen sok munkával jár. Szóval a hétvégén három nap csak kajáról és blogolásról szólt, na meg kapcsolatok építéséről. Nagyon sok országból érkeztek bloggerek, főleg Európából, de voltak a Közel-Keletről és a tengerentúlról is (viszont én voltam az egyedüli magyar). Az előadók kiválóak voltak, a legnagyobb sztár Yotam Ottolenghi és Sami Tamimi (ők írták a Jerusalem című könyvet) voltak, vasárnap pedig igazi móka volt a food photography & styling workshop Donal Skehan-nal. Sok-sok képet, információt megosztottam az eseményről Instagramon és Twitteren.
Lesz majd bejegyzés arról is, hogy milyen egy 13 hónapossal együtt utazni külföldre és, hogy mennyire könnyű vagy nehéz egy kisbabát vegán étrenden tartani utazás alatt.
És akkor a recept… a múltkor beszéltem arról, hogy megveszünk egy különleges alapanyagot egy recept kedvéért, egyszer használjuk, aztán néhány hónap múlva megtaláljuk a hűtő vagy a kamra egy eldugott sarkában megpenészedve… hogy ezt elkerüljük a múltkor használt miso szósszal, hoztam nektek még egy hihetetlenül egyszerű receptet: miso levest főztem életemben először.
- 100-120 g soba vagy bármilyen rizstészta
- 300 g kemény tofu, kockákra vágva
- 6-8 evőkanál miso paszta
- 1-2 marék friss spenót, mángold vagy pak choi, csíkokra vágva
- 4 szál zöldhagyma, felszeletelve
- chilipehely a tálaláshoz
- Főzzük meg a tésztát sós, lobogó vízben a tészta csomagolásán található utasítás szerint. Szűrjük le és tegyük félre.
- Egy lábasban forraljunk fel 6 bögre vizet. Adjuk hozzá a tofut és főzzük 5 percig. Vegyünk ki egy keveset belőle, tegyük egy tálkába, amihez keverjük hozzá a miso pasztát és keverjük simára. Ezt öntsük vissza a lábasba, kóstoljuk meg és ízesítsük sóval, ha szükséges.
- Osszuk el egyenlően a tésztát tálkákba, adjunk hozzá pak choi-t, szedjünk rá levest tofuval és szórjuk meg a tetejét chilipehellyel és újhagymával.
Szia Zita,
a soba-ra nem mutat link.
A miszót mindig a főzés legvégén adjuk az alapléhez és utána mar NEM forraljuk és főzzük a levest, mert akkor kifőnek a miszóban talalható aminosavak, értékes tápanyagok. A miszó nem szereti a főzést, forralást. Kérdezd meg erről Chef Makit.
Köszi az infót!