Amikor megismerkedtem Gabival a Makifood Főzőiskolán keresztül, csak úgy sugárzott belőle a nyugalom (ez még ma is tart :)) és már első alkalommal megtaláltuk a közös hangot a kuktáskodás során. Gyorsan, pontosan tudtunk együtt dolgozni. Aztán megismertem Gabi kreatív oldalát is, a blogján egyszerű és különleges, finom recepteket oszt meg, valamint gyönyörű textil terítőket, konyharuhákat készít.
Lássuk mit mond Gabi a tortillaról: „Először is köszönöm a felkérést Zizinek. Íme egyik kedvenc ételem, a spanyol tortilla receptje. A minden nemzet konyhájában megtalálható olcsó, egyszerű, hétköznapi ételek csoportjába tartozik. Tortaszerűen szeletelve piacokon is árulják sokféle variációban. Én az alapreceptet, a krumplis változatot szeretem a legjobban. Általában ebédre készítem, egy jó leves után, de reggelire, vacsorára is kitűnő. Az alapanyagokat tekintve, mint mondtam nagyon egyszerű, viszont ahhoz, hogy ízletes és mutatós eredményt kapjunk, gondos előkészítésre és egy kis ügyességre is szükség van. Pont ezt szeretem benne, az apró részletek fontosságát.”
Spanyol tortilla
Hozzávalók:
– 6 közepes krumpli
– 6 db tojás
– 2-3 szál újhagyma
– olívaolaj
– só
A krumplikat megpucoljuk. Éles késsel 2-3 mm-es karikákra vágjuk, vagy uborkagyalun szeleteljük.
Nagyméretű, 28 centis teflonserpenyőben 1,5 dl olívaolajat forrósítunk. Beletesszük a krumplikarikákat, egyenletesen elterítjük és közepesnél nem nagyobb tűzön 10-15 percig sütjük, amíg a krumpli megpuhul. Közben óvatosan forgatjuk is, hogy mindenhol egyenletesen puhuljon, de megpirulnia nem szabad.
Közben felszeleteljük az újhagymát, a zöld részével együtt.
Amikor kész a krumpli, szűrőkanállal tálba szedjük úgy, hogy kicsit ki is nyomkodjuk belőle az olajat. A serpenyőből kiöntjük az olaj nagy részét, 2-3 evőkanálnyi maradjon az edényben.
A tojásokat egy mély tálban felverjük. Hozzáadjuk a krumplit és a hagymát, jól elkeverjük, megsózzuk. A serpenyőt visszatesszük a tűzre. Beleöntjük a tojásos keveréket. Miközben sül, fakanál hátuljával körben enyhén kúposra formázzuk a széleit. Amikor már viszonylag egyben van, mindenütt megszilárdult a tortillánk és az alja enyhén megpirult, egy nagy tálat teszünk rá, két kézzel, fogóronggyal megfogjuk és egy hirtelen mozdulattal az egészet megfordítjuk. Így a tálra kerül az egész, az aljával felfelé. A serpenyőt visszatesszük a tűzre, a tálról pedig belecsúsztatjuk a tortillát, úgy, hogy most a sületlen rész süljön, a pirult rész pedig felül legyen. Kb. 5 perc alatt átsütjük az alját is. Itt egy videó segítségnek a borogatáshoz.
Nagy tányérra csúsztatjuk, megszórjuk petrezselyemmel, füstölt pirospaprikával, frissen őrölt borssal. Friss idénysalátával tálaljuk.
*****
Mini interjú, hogy Gabit jobban megismerhessétek…
Mióta írsz blogot?
G: Blogomat két és fél éve írom.
Mikor kezdtél el főzni/sütni?
G: Már gyerekkoromban szerettem néhány kedvenc ételemet saját magamnak elkészíteni, de igazán főzni akkor kezdtem, amikor családom lett. Onnantól kezdve viszont szinte minden nap főzök és nagyon szívesen teszem.
Kitől tanultad az alapokat?
G: Az alapokat természetesen az anyukámtól tanultam, azután pedig mindenhol és mindenkit figyeltem és kérdeztem. Mindig úgy éreztem, hogy aki főzni tud, az tud valami titkot is.
Mi az ikonikus ételed, ami a leginkább téged jellemez?
G: Emblematikus étel? Egyet nem tudnék és nem is akarnék megjegyezni, de talán a levesek, a gazdag, sűrű, tartalmas levesek azok, amiket főzni is nagyon szeretek és enni, illetve tálalni is. Sok jó energia van bennük szerintem.
Mi a kedvenc vegetáriánus/vegán ételed?
G: Minden vegetáriánus ételt szeretek, kedvencem talán a negyed óra alatt elkészíthető ezer variációban létező zöldséges, rizstésztás, vagy rizses, kelet-ázsiai wok-egytálétel. Csípősen szeretem.
Honnan szerzel inspirációt az ételek készítéséhez?
G: A főzés kiindulópontja számomra a rendelkezésemre álló alapanyag, tehát elsősorban a piacról, vásárlás közben gyűjtöm az inspirációkat. Sok szakácskönyvem van, amiket sűrűn olvasok és ha valami eszembe jut, akkor kutakodom kicsit az interneten is.
Utazásaid során mi volt a legemlékezetesebb fogás, amit ettél? És miért?
G: Még jóval a blogírás előtt jártam San Sebastianban, ahol egy fantasztikus ebédet ettünk. Nem tudom a nevét sem a helynek, sem az ételeknek, csak azt tudom, hogy a halat megmutatták mielőtt elkészítették volna. Elképesztően finom volt minden. A legemlékezetesebb a desszert volt, pedig nem vagyok édesszájú. Tulajdonképpen tejbe áztatott kenyér volt, enyhén körbe pirítva. Végtelenül egyszerű volt és mennyei.
Nevezz meg három ételt/alapanyagot, ami mindig van a hűtődben!
G: A három alapanyag ami mindig van a hűtőmben: citrom, vaj, petrezselyem. És natúr joghurt.
Van olyan étel, ami mindig az otthonra/gyerekkorodra emlékeztet?
G: A nokedli. Nagymamám és anyukám is kézzel, tányérról szaggatta a nokedlit; én is így csinálom.
Az emberek meglepődnének, ha rájönnének, hogy ez is van a konyhádban…
G: Nem tudom ki, min lepődne meg, én most egyvalamit találtam, Nescafé az egyik kamrapolcon. Ezt brownie készítéskor használom.
Imádom a spanyol konyhát!:-)))) A tortillát is!