Szlovénia első benyomásra

Lendva

I.-vel az egész nyarat végigdolgoztuk, így kiéhezve vártuk augusztus végi egy hetes road tripünket! A végállomás Ausztria volt, egy hegyek közötti kis osztrák település, Kals am Großglockner. Azonban odáig hosszú az út, így beiktattunk néhány kitérőt, hogy felfedezzünk néhány új helyet, megízleljük egy kicsit Szlovéniát és szippantsunk egy picit Itália levegőjéből is.Első állomásunk Lendva volt. A kisváros a Lendva folyó partján fekszik, dombokkal körülvéve, amelyeken szőlőtermesztés folyik. Nem tudtuk, hogy az országnak ez a része és Maribor is a szőlőtermesztéséről és a borászatáról híres. (Valójában nem sokat tudtunk Szlovéniáról egyáltalán.) A település látnivalói között tudhatja a Lendvai várat, a Szent-Katalin plébánia templomot és a Szent István szobrot. Érdemes egy rövid sétát tenni a városban. Mi reggel értünk oda, így egy gyors  almás burek reggeli egy pekarnaban (pékség) és a „belváros” körbejárása után tovább is indultunk.

Maribort vettük célba, amely hangulatos utcáiról, egyeteméről és borászatáról híres. A Dráva folyó partján fekszik és jócskán tartogat látnivalót a turista számára.

Isten áldja a GPS feltalálóját, aminek köszönhetően, szállásunkat gyorsan megtaláltuk. Lepakoltuk cuccainkat, majd a hostel által biztosított bicajokkal nyakunkba vettük a várost. Jelentkező álmosságunk és fáradtságunk miatt egy gyors cappuccinora még kiültünk az első utunkba eső kávézó teraszára, ahol megterveztük, hogy mit szeretnénk megnézni Mariborban. Innen a folyópartra tekertünk, hogy szemügyre vegyük a híres Vizitornyot, amely a 16. század közepén épült, hogy a városfallal együtt Maribor védelmét szolgálja. A toronyban és hangulatos folyóparti teraszán jelenleg egy kávézó/bár működik. Leültünk az egyik asztalhoz és  rendeltünk 2-2 dl helyi fehérbort. Apránként kortyolgatva igazi hűsítőként szolgált a melegben.

A folyóparton tovább tekerve felfedeztük Maribor legrégebbi városrészét, Lent-et. Itt található a világ legöregebb, még élő szőlőtőkéje (Old Vine), amely több, mint 400 éves és ezzel be is került a Guiness Rekordok Könyvébe.

Dráva folyópart és Lent

A ma is termő szőlőtőkén kb. 50-60 kg lédús gyümölcs terem évente, amelyből az eszenciát kinyerve, különleges palackokba töltve ajándékként szolgál híres emberek számára. A szőlőtőke egy épület tövében áll, amely ma múzeumként üzemel és ingyenesen megtekinthető.

Old vine régen…

…és napjainkban

Városi sétánk során nem érdemes kihagyni a Lastovka fagyit. Két hatalmas gömböt 1 euróért árulnak. Családi vállalkozásként üzemeltetnek három üzletet. Mi annál voltunk, amelyik a folyó túloldalán van, közvetlenül az Old Bridge lábánál. (A hidat könnyű felismerni bordó színéről.) A bőség zavara (húsz féle íz!) miatt nehéz a választás, de biztos vagyok benne, ha mindegyiket megkóstoltuk volna, akkor sem csalódunk. Kedves a kiszolgálás, finom, krémes a fagylalt, szóval érdemes tesztelni.

Ez vajon hova nyílik?

Bringázásunk során felfedeztük, hogy Maribor tele van romos, omladozó vakolatú épületekkel, bájos ajtókkal, kapukkal, spalettás ablakokkal, amelyek igazán megadják a város hangulatát. Olyan „első látásra beleszeretünk” hely Maribor.

A város körbejárása során érdemes útba ejtenünk a főteret (Glavni trg), ahol a Városháza és a pestis  halottjainak emlékére állított oszlop (Plague Monument) áll. Az oszlopot először 1681-ben állították fel a járványban elhunytak emlékére, majd a 18. században Jozef Straub volt az, aki elkészítette a ma is a téren álló emlékművet. A Városháza pedig 1515-ben épült gótikus stílusban, majd 1563 és 1565 között olasz mesterek rekonstruálták reneszánsz stílusban.

Útba ejtettük még a város kastélyát, a katedrálist (bizonyos időpontokban van csak nyitva, így elég nehéz a bejutás), az egyetem központi épületét, amely a katedrálissal szemben áll, és a ferences templomot. A hosszú körút után a folyópart egyik hangulatos kis vendéglőjében vacsoráztunk, ahol helyi zenészek szórakoztatták a bendőjüket tömőket ritmusos, vicces szlovén muzsikával.

Másnap reggel még szántunk néhány órát Mariborra. Beiktattuk a látnivalók közé a zsinagógát, egy bolhapiacot, az öt hektáros városi parkot és felmásztunk a Piramis domb tetejére is, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a városra és a környező dombokra, hegyekre.

Vintage, vagyis nagyon retro

Fájó szívvel búcsúztunk Maribortól. Nem győzöm hangsúlyozni a város hangulatát, kedvességét, bájosságát, az emberek vendégszeretét. Ha egyszer arra jártok, feltétlen nézzetek körül.

Városi park az egyik tóval

Folyt. köv. Ljubljana!