A mai reggelünk és délelőttünk Ádival címszavakban: reggeli; mosogatás; öltözködés; egy adag mosás indítása; néhány foltos konyharuha beáztatása; sütőtök lekvár összekészítése és felrakása a tűzhelyre; porszívózás elkezdése; porszívózás stop egy rövid időre, amíg elkezdtük az ebédet (leveleskelt tisztítottunk, mostunk, majd pároltunk és feltettük a rizst főni); vissza a porszívózáshoz – be is fejeztük; mosás leállt – kiteregetés; közben a lekvár kevergetése folyamatosan; tofu előkészítése pirításhoz; lekvár elkészült – fotózásának előkészítése; közben figyelni a leveleskelre és rizsre; styling és fotózás egy 2.5 évessel; fotózás után elpakolás és mosogatás; rohanás vissza az ebédhez, nehogy odaégjen valami; tofu megpirítása és az ebéd befejezése; tálalás; ebéd; mosogatás; felmosás; majd kidőlés az ágyba és jöhetett a jól megérdemelt ebéd utáni szunyókálás – mindketten el is aludtunk öt percen belül. Játékot nem is vettünk elő, ugyanis az élet volt a játék ma délelőtt, Ádi mindenben segíteni akart nekem és minden folyamatba engedtem is beszállni.
I. azt mondta, ez a szuper anyaság, amikor egyszerre ennyi mindent tudok menedzselni és kézben tartani. Ő ennyi mindentől megborulna… 🙂 Neki maximum két feladatban merül ki mondjuk egy délelőttje Ádival: képes összedobni valami egyszerű ebédet és képes Ádira vigyázni, játszani vele, de mire hazaérek a lakás általában óriási kupiban úszik. 🙂 De ez így van rendben, apával megy a hatalmas móka, anyával meg a „munka”, ami amúgy tanulás és bizonyos mértékben móka is, mert azért vicces helyzetek egy ilyen mozgalmas, munkával teli délelőtt is történnek.
Szóval a sütőtök lekvár… az alaprecept innen származik (de számtalan más recept van a neten), angolul „pumpkin butter”-nek hívják, de ez magyarra fordítva elég furcsán hangzana. Egy keveset változtattam a recepten, almalé helyett házilag babareszelőn reszelt almapüré (ha nincs ilyenetek lehet bolti baba almapürét használni) került bele és a fűszereket is megvariáltam. A végeredmény mennyei lett, a lakásban terjengő illatról nem is beszélve. Délután már ezt ettük Ádival uzsonnára: kenyeret pirítottunk, kentünk rá mandulavajat, majd a tetejére jöhetett a sütőtök lekvár. Nyamm! Szuper lesz vastagabb palacsintákra vagy gofrira kenve, kására kanalazva, ilyen kenyérre kenve vagy csak úgy magában kanalazva is. Hűtőben eláll biztosan egy hétig is, de én nem tartogatnám hónapokig, mivel semmi tartósító nincsen benne. Kiváló ajándék lehet karácsonyra, szóval mentsétek el a receptet és főzésre fel! Az ajándékozott hálás lesz érte nagyon! 🙂
- 600-615 g megsült sütőtök "húsa"
- 180 g alma (meghámozott, kimagozott mennyiség), pürésre reszelve
- ½ bögre juharszirup
- 1 teáskanál őrölt fahéj
- ½ teáskanál őrölt szegfűszeg
- ¼ teáskanál őrölt/frissen reszelt szerecsendió
- ¼ teáskanál só
- ½ citrom kifacsart leve
- Tegyük az összes hozzávalót egy lábasba és kezdjük el melegíteni. Ha "felforrt", vegyük takarékra a lángot és főzzük további 30-40 percig, hogy az ízek összeérjenek.
- Lassan bugyogni fog, de mivel takarékon van, nem fog leégni. Néha keverjük át.
- A végén botmixerrel pürésítsük teljesen simára és igazítsunk az ízeken, ha szükséges - én még adtam hozzá egy kevés citromlevet.
- Tegyük fertőtlenített üvegbe, hagyjuk szobahőmérsékleten kihűlni. Felbontás után tároljuk hűtőben.
Nóri | mindenmentes.hu mondta
Ez a sütőtök lekvár istenien hangzik! Nagyon jó volt olvasni, hogy hogyan telik egy napotok. 🙂 Most legalább sejtem, hogy milyen lesz az élet egy 2,5 évessel…