Hello 2021! Jó sokáig húztam az első poszt megjelenését. Lassan vége az első hónapnak és még csak most jelenik meg az első recept a blogomon. 2021-re a lassulást (slow living) lőttem be magamnak célul – nagyon sok irányból ez a jel érkezett hozzám, hogy idén (és utána is) a lelassulás legyen a középpontban.
Az élet sok-sok területén lassulni szeretnék. Töröltem már kommunikációs applikációkat a telefonomról (véglegesen és úgy is, hogy a telefonomról leszedtem, de laptopon még tudom használni), hogy ne pötyögjön a telefonom sokat, de a gasztronómia területén is szeretnék lassulni például úgy, hogy a kávét nem darálva vesszük, hanem szemesen és mi magunk daráljuk meg frissen, amikor inni szeretnénk. Kotyogósunk van, szóval nem egy bedobok egy kapszulát és 1 perc múlva ott a kávé dolgot csinálunk, hanem maga a kávéfőzés, készítés is már 10 perces folyamat, de ezt lassítanánk még jobban úgy, hogy még előtte meg is kell darálni a kávét.
Ezenkívül saját magam csinálom most már a savanyúkáposztánkat, csíráztatok is, szóval szépen lassan igyekszem beiktatni olyan szokásokat a hétköznapjainkba, amelyek lassítanak. Azáltal, hogy mi készítjük a savanyúkáposztát, a csírát, lassítjuk a folyamatot, mert nem azonnal vannak készen, hanem napokat vagy heteket kell várni, hogy a tányérunkra kerüljenek. Maga az elkészítésük, legyen az a kávédarálás, a csíráztatás is egy relaxációs folyamat, vagyis elmerülünk egy tevékenységben és kicsit kikapcsoljuk a külvilágot. Ahogyan ki tudjuk kapcsolni a külvilágot egy csésze finom kávét iszogatva és hozzá egy szelet süteményt majszolgatva.
Most egy felnőtt banánkenyér receptet hoztam nektek. Felnőtt, mert van benne frissen főzött kávé, de a már megsült sütemény ízén nem nagyon érződik. Bevallom, én adtam a gyerekeknek is egy-egy vékony szeletet belőle, de szerencsére nem pörögtek fel tőle. 🙂 Sülés közben mennyi illat fogja betölteni a konyhát… kevereg a dió, a kávé, a banán, a vanília illata és másra se vágyunk, csak arra, hogy már ehessük. Próbáljátok ki!
Újdonság a Zizi kalandjai blogon, hogy megújult a hírlevél. Eddig, akik feliratkoztak, azok az újonnan megjelent blog bejegyzésekről kaptak értesítőt. Mostantól viszont havonta kétszer vagy háromszor kiküldök egy színes, inspirációul szolgáló levelet, amelyben a legutóbbi blog bejegyzéseket mutatom be, szezonális recepteket osztok meg, érdekességekről, újdonságokról számolok be, szóval érdemes feliratkoznia annak, aki még nem tette meg.
- 125 g dió, megdarálva
- 110 g tönköly fehérliszt
- 30 g teljeskiörlésű tönkölyliszt
- 125 ml frissen főzött kávé
- 60 ml rizstej
- 2 db érett banán, meghámozva
- 6 evőkanál kókuszvirágcukor
- 3 evőkanál kókuszolaj, olasztva
- 2 evőkanál lenmagtöret + 6 evőkanál víz
- 3½ teáskanál sütőpor
- ½ teáskanál só
- ½ teáskanál őrölt vanília
- kis maréknyi dió, felaprítva + 2 evőkanál kókuszvirágcukor
- A lenmagtöretet keverjük össze a vízzel és tegyük félre besűrűsödni (ez a lenmag tojás). Béleljünk ki egy 20-23 cm hosszú püspökkenyér formát sütőpapírral. Melegítsük elő a sütőt 180C fokra.
- A sütemény tésztáját kikeverhetjük robotgépben is vagy külön egy-egy tálban a száraz (darált dió, lisztek, sütőpor, kókuszvirágcukor, só, vanília) és nedves (banánok villával pépesre törve, lenmag tojás, kókuszolaj, kávé, rizstej) hozzávalókat. Keverjük a nedves hozzávalókat a szárazhoz, majd öntsük a tésztát a püspökkenyér formába.
- Egy kis tálkában keverjük össze a maréknyi diót a 2 evőkanál kókuszvirágcukorral és kanalazzuk a banánkenyér tetejére.
- Tegyük a sütőbe és süssük kb. 50-60 percig - végezzünk tűpróbát, hogy jól átsült-e a kenyér. Várjuk meg, amíg teljesen kihűl, csak utána szeleteljük.
Kókuszvirágcukor helyett használhatunk édesítésre juhar-, agavé- vagy datolyaszirupot is.
*****
A bejegyzést a {Roastopus – specialty kávépörkölő műhely} szponzorálta. A véleményem csakis a sajátom.
(A blogom több céggel vagy újonnan induló kis vállalkozással működik együtt alkalmanként. Mindig odafigyelek arra, hogy olyan partnerekkel dolgozzak együtt, akiknek a termékeit, szolgáltatásait én magam is kipróbáltam, hiszek bennük és hitelesen tudom ajánlani az olvasóim figyelmébe, amiket önmagamtól is megveszek/megvennék, mert szeretem. Fontos számomra, hogy a termék, a cég kampánya passzoljon a saját értékeimhez és szabadkezet kapjak a kivitelezésben. A megjelenő termékekről, szolgáltatásokról csakis a saját véleményemet, tapasztalataimat írom le.)
Vélemény, hozzászólás?